A kötelező olvasmányok rejtelmei

Nem kedvelt és még kevésbé kedvelt olvasmányok sokasága

A mai cikkben evezzük egy kicsit a kötelező olvasmányok zavaros vizeire. A legtöbbünknek ezen két szó hallatán egyből rossz emlékek ugranak be, sokan a világból is kifutnának tőle. Vannak azok a kötelező könyvek, amik nem csupán megkeserítik a forró nyári napokat, hanem egyenesen megutáltatják az olvasást (te jó ég!) a nebulókkal. Nézzük, hogy hogyan lehet megküzdeni velük és győztesként kikerülni a csatából.image0_1.jpeg

Mivel az általános iskolát 2008-ban kezdtem (most egy kicsit öregnek érzem magam...), így kutatgattam, hogy változtattak-e ezen a bizonyos listán. De nézzük először, hogy nekem és a korosztályomnak miket kellett (volna) elolvasnom. A legelső kötelezős élményem A Két Lotti volt, amit imádtam, ezért utána a Misi Mókus kalandjait is elolvastam. A mai 8-9 éveseknek már biztosan nem ezt ajánlanám, nem gondolom azt, hogy berántanának a könyvek világába, de kifejezetten olvasmányos könyvek, jó élményeim vannak róluk. Aztán következett A Pál utcai fiúk története, amit sokan szerettek és szeretnek ma is. Ez a könyv is kifejezetten jó, sokat tanít, sőt izgalmas is. A korosztály szempontjából talán egy-két évvel idősebbeknek való, de könnyen meg lehet birkózni vele. Viszont inkább érettebb fejjel tudja értékelni az ember a valódi mondanivalóját. 

Következzék a feketeleves: Egri Csillagok. Nagyon nem szerettem, igazi szenvedés volt számomra. Hosszú, tömény, a cselekmény lassabb- egy 12 éves gyereknek nem feltétlenül erre van szüksége, sőt ebben a korban kezdődnek el a nagyobb változások, amikor sok minden "ciki" lesz, köztük az olvasás is. Hát Gárdonyi műve nem nyújt túl nagy segítséget a probléma áthidalásához. Ezután az általános iskolai kötelező olvasmányok sorát a Kőszívű ember fiai zárt- amit bevallom nőiesen, nem olvastam el. Belekezdtem, de egyszerűen nem ment-valójában nem is szerettem volna, hisz annyi más, szuper könyv várt elolvasásra.  Számomra rettentően körülményes volt az írás, a cselekmény pedig igen lassan csordogált. Szóval ezeket a műveket kellett (volna) elolvasnom. Alapvetően azt gondolom, hogy mindegyik fontos alapmű, de nem a gyerekeknek. Ezeket a könyveket akkor kell kézbe venni, amikor Te szeretnéd és megérettél rá.

Találtam egy-két listát és szomorúan konstatálom, hogy (habár már nagyobb szabadság van, hisz 4-5 könyv közül is lehet választani) a legtöbb kötelező olvasmány nem a mai gyerekek igényeihez alkalmazkodik. De nem ez volna a fontos? Miért a tanulók alkalmazkodjanak az olvasmányokhoz? Érdemes lenne ezen elgondolkodni...

Habár az oktatásba nem szólhatunk bele, azért ajánlanék pár olvasmányt a 12-14 éves korosztály számára. Azért az általános iskola felső tagozatát néztem ki, mert amint már fentebb is említettem az olvasás ilyenkor elkezd a háttérbe szorulni, illetve amikor hatodik osztályos voltam a legszuperebb magyar tanárom volt, akire azóta is nagyon jó szívvel gondolok vissza mind pedagógusra, mind emberre. Ő írt nekünk egy levelet, amihez kaptunk egy listát olyan klasszikus és modern könyvekkel, amik ennek a korosztálynak szólnak. (Emlékszem rá, hogy annyi ötöst kaptunk ahány könyvet elolvastunk, plusz színes tollakat és az osztályból én voltam az egyedüli, aki élt ezzel a lehetőséggel...félve mondtam, hogy két könyvet is elolvastam az őszi szünetben és sosem felejtem el az osztálytársaim tekintetét. Hát sajnos akkor nálunk nem ez volt a "menő".) Szeretnék ezek közül párat felsorolni, többet én is olvastam.

Kezdjük a modernebbekkel: Idődetektívek sorozat (nagy-nagy kedvencem felnőttként is), Berg Judit: Rumini könyvek és Lengemesék (ezeket a könyveket fiatalabbaknak is ajánlom,2.-3. osztályosoknak is, szuper jó könyvek, ezek garantáltan megszerettetik az olvasást a gyerekekkel, Berg Judit pedig csodálatosan ír), Harry Potter (azt hiszem, nem kell magyarázni), Janikovszky Éva és Csukás István könyvei (legyek bármilyen idős is, a gyerekkönyveket mindig szeretni fogom, hála nekik), Defoe: Robinson, Bálint Ágnes: Hajónapló, Szeleburdi család.letoltes_1.jpg

A klasszikusok se maradjanak ki: Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Karl May: Indián történetek, Móra Ferenc: Rab ember fiai

Pár tipp a végére: fontos az, hogy ne egy kötelező olvasmány legyen az első könyv, amit a gyerek a kezébe vesz. A legjobb, ha a lehető legkorábban megismertetjük az olvasással, olyan könyvek segítségével, amik neki szólnak. Ha ez a szeretet megvan, már nyitottabban fog hozzáállni a kötelezőkhöz. Mi van akkor, ha nem tetszik neki, nem akarja, esetleg mást szeretne olvasni? Az én szüleim sosem erőltették, hogy márpedig muszáj végigrágnom magam a Kőszívű ember fiain (pedig ők is könyvmolyok). Az, hogy ez jó-e másnak nem tudom, nekem jót tett, hiszen meghagyták a döntés szabadságát, és csak a rövidített változatot olvastam el (ami szintén egy alternatíva, de ez inkább azt szolgálja, hogy ha a suliban számonkérés van a műből, akkor ne teljesen vakon kezdjen bele a tanuló). 

Egy szó, mint száz, szerintem abban sokan egyetértünk, hogy a magyar kötelező olvasmányok listájára jócskán ráfér egy vérfrissítés. A legjobb az, ha egy olyan magyar tanárt fogunk ki, aki nyitott az újdonságokra és a kötelezők mellett számos modern, könnyedebb olvasmányt is ajánl. Tudom, hogy ez sajnos a ritkább eset. Mindenesetre támogassuk a gyerekek olvasás iránti érdeklődésüket, ne erőltessünk semmit, és olvassanak bármit, legyen az újság, novella vagy vers, ha berántja őket ebbe a csodás világba, akkor már rengeteget adtunk nekik. 

További szép napot és kellemes ünnepi készülődést!